Kastélypark - Dég

kastélyPARK

A DÉGI FESTETICS-KASTÉLY PARKJA 

A XIX. században Európa-szerte elterjedt kertépítészeti stílus, a klasszikus tájkert, közismert nevén „angolkert” egyik legszebb példája a dégi kastélykert. Korának legnagyobb hazai parkja nemcsak méreteivel, de egységes térkompozíciójával, kivételes harmóniájával ma is lenyűgözi a látogatókat

A dégi Festetics-kastély parkja Magyarország legnagyobb területű tájképi kertje, egykori kiterjedése kb. 300 ha. Az ún. Dégi-süllyedék területén, három vízfolyás, a Bozót-patak, a Bogárdi-víz és a Kislángi-árok összefolyásánál terül el. Kiváló természeti adottságait kiépítésekor nagyon tudatosan, külföldi példákat is szem előtt tartva használták ki.

Az egykori kertterület nagy része ma is összefüggő zöldfelület, noha tulajdonjogilag nem egységes. Legnagyobb része állami tulajdonban, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt., illetve a NÖF Nkft. vagyonkezelésében van. Ezen kívül jelentős, jellemzően történetileg is gazdasági- és lakóépületekkel beépített területek vannak magántulajdonban a park északkeleti peremén.

A park az 1810-es években, a kastéllyal egyidőben épült, így a nagyvonalú térformálással, a természetesség álcája mögé rejtett szerkesztettséggel jellemezhető „picturesque” stílusú tájképi kertek egyik legkorábbi hazai példája. A park kialakítására hatással lehetett a pesti Orczy kert, hiszen az építtető, Festetics Antal (1764-1853) felesége, Splényi Amália Orczy László unokahúga volt, és pesti palotájuk is az Orczy kert szomszédságában helyezkedett el. A legújabb kutatások szerint mindkét kert tervezője Bernhard Petri. A park természetes határvonalainak, illetve az egyes szakaszokon kialakított a-ha árkoknak köszönhetően észrevétlenül olvadt össze a távolabbi tájjal, melyhez látványtengelyek segítségével is kapcsolódott. A látványtengelyek végpontjain ún. „eye catcher” elemeket helyeztek el. Ilyen volt a kastéllyal egyidőben épült katolikus templom tornya, a kettős fehér híd, a dézsmapince, és a református templom tornya, de voltak olyan nyiladékok is, mint a délnyugati nyiladék, vagy a mai hollandi-ház szigete felé nyíló nyiladék, melyek egyszerűen a távoli tájra nyitottak kilátást. A tavakat már Festetics Lajos (1732-1797) idején felduzzasztották, de a park hazánkban egyedülálló szerpentin tórendszerét ekkor alakították ki, melynek vízszint szabályozását a medret kísérő árapasztó csatornákkal oldották meg. A kastély reprezentatív fő megközelítése a postaút felől történt.

A 19. század utolsó negyedében, Festetics Pál (1841-1924) idejében az épületek közelében a historizmus korára jellemző mértani jellegű kiültetéseka kastély melletti rózsakert, a kastély déli rámpájának kiültetése, a kertészet területén létrehozott díszes kiültetések – készültek, melyek azonban a park szerkezetét nem változtatták meg. Ebben az időszakban épült az együttes ikonikussá vált épülete, a hollandi ház.

A kastélyparkot a 20. század első harmadában Festetics Sándor (1882-1956) alakíttatta át jelentősebb mértékben. A dézsmapincék körüli területen megszüntették a szőnyegágyásokat, felszámolták a kertészet nagy részét. Mintakönyvek tervei alapján számos kerti építmény – a szivattyúház és az antik forrás – és bútor került a parkba. Ekkor épült a teraszos kert a kőkerttel és a teniszpályával az egykori rózsakert helyén. Kőmozaik készült a kastély északi homlokzata előtt, valamint sziklakert a kastélytól északnyugati irányba elhelyezkedő Ördög-dombok egyikén.

A kastély a II. világháború után a Földművelésügyi Minisztériumhoz került, majd 1950-től görög menekült gyerekeket helyeztek el benne. 1954-től magyar gyerekek nevelőintézeteként működött.

A történelmi kertet lassú, de tervszerű és kitartó munkával kezdték el megtisztítani 2003-tól kezdve. Ismét megnyíltak a természetes folyosók, előbukkantak a sétányok téglával rakott szegélyei, valamint megnyitották a kastély háború után elfalazott földszinti teremsorát. Ezzel látogathatóvá vált a műemlékegyüttes, de az igazi áttörést a 2009 és 2015 között lezajlott európai uniós pályázattal sikerült elérni. Sikerült megújítani a kerttörténeti szempontból különösen értékes vízrendszert, helyreállították a két km hosszú tórendszert, a tóparti sétányt, a környező zöldfelületeket, a sírdombot, és visszaépítették az egykori hidakat. Sikerült elbontani a medencéket és az aszfaltozott sportpályákat is, így a látogatók ismét csodájára járhattak a mutatós parknak.

A 2018 és 2022 közötti turisztikai fejlesztési pályázat részeként lehetőség nyílt a kastély körüli zöldfelületek helyreállítására és kerti építmények felújítására is. Teljes, külső-belső rekonstrukción esett át a park ékessége, a Hollandi-ház, amelyben ezentúl külön kiállítás mutatja be különleges, eredeti funkcióját. Tetőt kapott és megújult a régi szivattyúház, használhatóvá varázsolták a teniszpályát és új életre kelt a mellette lévő lugas is. Elkészül az antik forrás új gépészeti rendszere, amelynek köszönhetően újra csobog majd a víz a restaurált oroszlánfejes vízköpőből. A korabeli fotókon látható fehér kerti ülőbútor garnitúra utángyártott példányai is eredeti helyükön várják a látogatókat. A munkálatok közben újabb, a kastélytól a tóig vezető kerti sétány eredeti útvonala is előbukkant, amelyen tavasszal medvhagymatengerrel kísérve sétálhatunk a Festeticsek nyomában.

A kert télen-nyáron kiváló kirándulóhely, páratlan látványélményt nyújt. Felfedező túrákra, vízparti sétákra, piknikezésre egyaránt kiválóan alkalmas.

Park jegy:  1 200 Ft/fő

helyi lakosoknak: (lakcímkártyával ingyenesen látogatható)

Széchenyi ikon